Ha Siklóst már megnéztük, akkor érdemes átugrani a községhez tartozó Máriagyűdre, megtekinteni a híres kegytemplomot, mely a Sarlós Boldogasszonynak van szentelve. Híres búcsújáró hely, évente 20 - 25 búcsút tartanak.
Története:
A mai Máriagyűd dombja alatti forrás a Római Birodalom idején, amikor erre futott a Sopianaet (a mai Pécset) és Mursát (a mai Eszéket) összekötő út, már természetes pihenőhelyként szolgált. Később hunok, longobárdok, avarok, majd antok (keleti szláv törzs) laktak ezen a vidéken. Valószínűleg a keresztény szlávok Szűz Mária-oltárt helyeztek itt el.
A hagyomány szerint a falu nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd (vagy Eudu, Győd,Gyödö) vezérről, Etu kun vezér fiáról kapta. Szent István király az 1000 körül Pécsváradra telepített bencés szerzetesekre bízta a vidéket, akik 1006-ban megtalálták a kegyelettel körülvett Mária-szobrot és kápolnát emeltek fölé. 1148-ban II. Géza király templomot építtetett itt. A király és főnemesei gyakran látogattak ide. A kápolnát a 15. században gótikus stílusban újjáépítették, majd a 18. században nagy barokk stílusú templomot emeltek.
Itt vonult keresztül csapatával Moré Fülöp pécsi püspök a mohácsi csatába igyekezve, ahol életét vesztette. A török megszállás idején a templom nem működhetett tovább: benne mecsetet alakítottak ki. 1687-ben a közelben arattak nagy győzelmet a keresztény seregek a török felett a harsányhegyi csatában. A templomot azonban előbb a görögkeletiek, majd a kálvinisták vették birtokba, mielőtt visszakerült a katolikusok kezébe.
A Mária szobor:
Az eredeti Mária-szobor átvészelte a tatárjárást, a török hódoltság idején azonban eltűnt. Ma Eszéken látható. A Rákóczi-szabadságharc idején került oda és azért, hogy a várható harcok nehogy kárt tegyenek benne. A szatmári béke (1711) után a gyűdiek visszakérték, de nem akarták nekik visszaadni, és hiába fordultak a római egyházi törvényszékhez is.
A Mária jelenés: A korabeli feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának, abban az időben, amikor a templom a kálvinisták kezén volt, majd ezután újra Mátyás siklósi ispánnak, a vele lévő Huppi János kálvinista gazda azonban nem látta, csak miután Mátyás azért imádkozott, hogy a másik is láthassa. Ezután történt, hogy Kraljevics Tamás ferences gvárdián személyesen a szigetvári Vecchi gróf generálishoz fordult, aki megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak.
A kegytemplom: Máriagyűdöt hivatalosan VII. Pius pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben.
A ferencesek építette és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából. 1995-1996-ban nagyarányú külső és belső műemléki felújításokat eszközöltek Pavlekovics Ferenc plébános ideje alatt. Ekkor készültek a templom belső falfestményei, melyek Szilágyi András és testvére Szilágyi Domokos művei.
A kegytemplom plébánosa Csibi Imre.
2008. szeptember 14-ével bazilika címet adományozott a kegytemplomnak XVI. Benedek pápa.
(Wikipedia)
Története:
A mai Máriagyűd dombja alatti forrás a Római Birodalom idején, amikor erre futott a Sopianaet (a mai Pécset) és Mursát (a mai Eszéket) összekötő út, már természetes pihenőhelyként szolgált. Később hunok, longobárdok, avarok, majd antok (keleti szláv törzs) laktak ezen a vidéken. Valószínűleg a keresztény szlávok Szűz Mária-oltárt helyeztek itt el.
A hagyomány szerint a falu nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd (vagy Eudu, Győd,Gyödö) vezérről, Etu kun vezér fiáról kapta. Szent István király az 1000 körül Pécsváradra telepített bencés szerzetesekre bízta a vidéket, akik 1006-ban megtalálták a kegyelettel körülvett Mária-szobrot és kápolnát emeltek fölé. 1148-ban II. Géza király templomot építtetett itt. A király és főnemesei gyakran látogattak ide. A kápolnát a 15. században gótikus stílusban újjáépítették, majd a 18. században nagy barokk stílusú templomot emeltek.
Itt vonult keresztül csapatával Moré Fülöp pécsi püspök a mohácsi csatába igyekezve, ahol életét vesztette. A török megszállás idején a templom nem működhetett tovább: benne mecsetet alakítottak ki. 1687-ben a közelben arattak nagy győzelmet a keresztény seregek a török felett a harsányhegyi csatában. A templomot azonban előbb a görögkeletiek, majd a kálvinisták vették birtokba, mielőtt visszakerült a katolikusok kezébe.
A Mária szobor:
Az eredeti Mária-szobor átvészelte a tatárjárást, a török hódoltság idején azonban eltűnt. Ma Eszéken látható. A Rákóczi-szabadságharc idején került oda és azért, hogy a várható harcok nehogy kárt tegyenek benne. A szatmári béke (1711) után a gyűdiek visszakérték, de nem akarták nekik visszaadni, és hiába fordultak a római egyházi törvényszékhez is.
A Mária jelenés: A korabeli feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának, abban az időben, amikor a templom a kálvinisták kezén volt, majd ezután újra Mátyás siklósi ispánnak, a vele lévő Huppi János kálvinista gazda azonban nem látta, csak miután Mátyás azért imádkozott, hogy a másik is láthassa. Ezután történt, hogy Kraljevics Tamás ferences gvárdián személyesen a szigetvári Vecchi gróf generálishoz fordult, aki megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak.
A kegytemplom: Máriagyűdöt hivatalosan VII. Pius pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben.
A ferencesek építette és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából. 1995-1996-ban nagyarányú külső és belső műemléki felújításokat eszközöltek Pavlekovics Ferenc plébános ideje alatt. Ekkor készültek a templom belső falfestményei, melyek Szilágyi András és testvére Szilágyi Domokos művei.
A kegytemplom plébánosa Csibi Imre.
2008. szeptember 14-ével bazilika címet adományozott a kegytemplomnak XVI. Benedek pápa.
(Wikipedia)
Vissza a főoldalra (katalógus)
Siklós - Máriagyűd
Siklós - Máriagyűd
Siklós - Máriagyűd
Vissza a főoldalra (katalógus)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése